Unatkoztam..... így kezdödőtt! Kényelmes, de egyben unalmas munkahely, emiatt cikázó hülye gondolatok és dögunalom! Így jellemezhetném a mai a napomat!
Csak a zene szól.... néha a kolléganőm halk zörgése és persze a billentyüzet halk kopácsolása....ennyi ami körül vesz... Freddy Mercury zenéje most kifejezetten illik ide, bár nem kifejezetten szeretem.
Az előbb olvastam egy blogot (Lujza naplóját)......elgondolkodtam!!! Nem tudom,hogy aki vezeti az tényleg átélheti-e mindazt amit leír, de megfogott benne valami...., bevallom kicsit irigyeltem, hogy ilyenre képes. Én ilyenekhez túl prüd vagyok, pedig szívesen cserélnék vele.
Pajzán gondolatok tőrik meg néha a fejemben a napi, heti monoton beidegződéseket.
Leírni.....mindent leírni, ez zakatol most bennem, hogy amit megtenni félek, vagy képtelen vagyok rá, legalább leírhassam...
Egy csomó sz betűs szó: szex, szerelem, szeretkezés, stb.... mintha csak ekörül a téma körül forognának a gondolataim...pedig nem. Csak érdekel és dolgozik a fejemben tudattalan!
Érzések amikről csak álmodni lehet, álmodozni, kívánni, vágyni....vágyni egy ölelésre, egy csókra, egy érintésre. Biztos mindenki volt már így! Amikor vágysz valakire, aki nem is tudja, meglátod..és szinte égett a vágy, hogy hozzáérj, hogy rádmosolyogjon. Vagy épp tudja, de nem lehet megtenni, a tiltott gyümölcs ízlelése....hmmmmm....finom.
Vannak álmaim, ahol bármit megtehetek, ahol nincs szégyenkezés, nincs magyarázkodás, nincsenek büntetések, csak te vagy és boldog vagy mert azt teheted amire vágysz. Ilyenkor jobb az ébredés, bármily korai órában is kell kelned és az egész napodra rányomja a jóleső érzés bélyegét, pedig csak álom volt, az agyad megtréfálta az érzékeid....és mégis jó, pedig megfoghatatlan, mégis úgy érzed megtörtént....elkalandoznak a gondolataim, nem is ezeket akartam írni...
A rádióba a kedvenc dalom megy.....elindítva bennem egy olyan folyamatot aminek nincs kielégülése, csak kínoz, bár jólesően kínoz! Ez a dal, hmmmmmmm....igen valakire emlékeztett, Őrá....szeretnék most hozzá bújni!
Te ismeretlen ismerős! Nálad járnak a gondolataim hónapok óta, nem tudlak a fejemből kiverni. Rámnézel és érzem hogy végem!
Nem tudok józanul gondolkodni, pedig kellene, de nem megy!
Felhős az ég, de a nap próbál erőtlenül sütni....olyan mintha egy reménysugár törne elő, hogy azt mondja bármi lehet, bármi sikerülhet, de én tudom,hogy ebből nincs kiút.....soha nincs kiút..hmmmmmmmmmm
Hiányzol te ismeretlen-ismerős! Hiányzik a mosolyod, a hangod, a kezed....Próbálok az emlékekből táplálkozni, de az emlékek halványulnak, úgy kapaszkodok beléjük mint fuldokló egy szalmaszálba, pedig tudja, hogy nincs értelme!
Szomorú lettem....a nap is eltünt egy zord felhő mögött, a reménység egy kis szikráját is elbújtatva.
....talán ma látlak, talán ma hozzá érhet az ajkam az ajkadhoz, hogy újabb emléket raktározhassak el magamba, hogy egy szürke, szomorú napon elővehessem, hogy mosolyt csaljon az ajkamra!
